Így telnek napjaink

 Szia kedves olvasó !

Jelentem, már 3 hónapos vagyok! Ennek örömére megajándékoztam anyukámat egy átaludt éjszakával. Az úgy volt, hogy én aludtam este 10-től reggel fél 7-ig, ő pedig óránként rám nézett, hogy szuszogok-e, vagy milyen bajom van, hogy nem kérek enni.

Sajnos napok óta "szobafogság" van, mivel nagyon erős szél tombol odakint, sőt, ma havazott is, aztán sütött a nap, aztán megint havazott. Végülis április van.

Hamarosan jön haza apukám, nagyon várom, hogy megmutassam neki, mennyit nőttem és okosodtam, mióta elment! 

Általában mindig ez történik, ha anya a hasamra tesz:

 Kiszámíthatatlan felénk az időjárás. Na de sikerült kisakkozni egy tökéletes napot a naagy városi sétára. Egész délután gyönyörű napsütésben hosszú órákon át sétáltunk keresztmamival és Fruzsi babával. Sok ismerőssel is össze futottunk, köztük egy pocaklakó kisfiúval, Bencével is:                                                                                                                                                                                                                      És így pletyózunk nagymamival:

https://www.youtube.com/watch?v=cCFWAOnnMlE

És utálom, ha hasra tesznek:

 Egy fecske nem csinál tavaszt ... igaz, hogy idén még egy szál fecskét sem láttunk itt Csík környékén, legalábbis Madéfalván biztosan nem. És nincs is még tavasz. Tegnap havazott. Persze el is olvadt és jó hűvös idő maradt utána. Így a kinti sétáink lerövidültek és meg is betegedtünk anyával egy kicsit. De lehet azért vagyunk betegek, mert apu elutazott messze. 

Az én tünetem "csak" a takeny (anyu így hívja az orromban összegyűlő trutyit), de valami hangos izével minden este és reggel kiszedi az orromból anyu. Szeretem, mert utána olyan könnyű szuszogni. nagy mosollyal szoktam neki megköszönni.

Mivel apu nincs itthon, sokkal több időt töltök anyu ölében, mert nem kell annyit főznie és takarítania. Na meg a hajnali szopi után ott maradhatok vele a naaaagy ágyban!

A hétvégén sok látogatónk volt, mert József névnapot jöttek sokan köszönteni nagyapóhoz. Voltam Csicsóban is pár órát, nem győzöm megismerni a nagy rokonságot és a sok unokatesót. Vikit is meg akartam végre ismerni, de ők is betegek voltak, mi is, így sajnos elmaradt a közös séta.

A napokban sikerült hasról átfordulnom az oldalamra!

Nagyjából ezek történtek  velünk itt az Olt partján.

 Csíkban kezd beköszönteni a tavasz. Ebből én csak annyit érzek, hogy többet vagyunk kint a levegőn, de sajnos ugyanúgy rám erőltetik a sapit, a sálat és mindenféle hálózsákot, hiába ellenkezem..így két próbálkozás után hagyom, mint előtte, nem lehet packázni az én jóanyámmal..na de majd még próbálkozom :) Szerencsére a friss levegőn hamar elalszom, mivel ilyenkor cumit dugnak a számba és attól totál beájulok.

A tavasz másik jó híre, hogy unokatesóm született, Soma személyében. Így dédinek 4 fiú unokája van!

Apa készített nekem bükkfából egy járókát, így jó nagy helyem van, ami csak az enyém! Játszószőnyegem is van benne lelógó macikkal (köszi Gabi néni), ebben vagyok napközben, imádok itt lenni! 

 Február 7-én Isten gyermeke lettem a madéfalvi Jézus Szíve templomban. Ezt azt jelenti, hogy megkeresztelkedtem, így már én is katolikus vagyok.

Egész heti lázas készülődés után (temérdek süti sütés, takarítás, italok megvásárlása stb.) vasárnap délelőtt eljöttek hozzám a leendő keresztszüleim és elvittek a templomba, ahol az első padokban foglaltunk helyet, én voltam a mise főszereplője, a papbácsi nagyon szép prédikációt mondott. Igaz, hogy én aludtam, de álmomban angyalkákat láttam és még akkor sem sírtam, amikor a papbácsi a fejemre öntötte a keresztelővizet:

Anya hófehérbe öltöztetett és nagymamim hímeztetett egy olyan keresztelős ingecskét, amelyiken írja ezt írja: "Gergő, Isten gyermeke lettem, Jézus Szíve Templom, Madéfalva, 2011. február 27". Ez a fehér ingecske az én kis tiszta lelkemet jelképezi. A mise végén megáldotta anyát és apát is, majd kezdődhetett a dínom-dánom, ami egészen késő estig tartott és mindenki nagyon jól érezte magát!

Kaptam sok szép ajándékot, a kedvencem a Chicco-játék, szép színes micsodák lógnak lefele róla és ha hozzájuk érek, akkor érdekes hangokat adnak ki, imádom, ha anya alá fektet, órákig elszórakoznék alatta!

Íme:

Hét hetes koromra pedig elértem az 5800 grammot és imádom a saját hangom és szeretek visszagügyögyni mindenkinek.

Szép tavaszi idő volt a héten, így sokat voltunk kint az udvaron, már alig várom nyár legyen és szabadon mászkálhassak!

Betöltöttem a 6 hetet ! Egész jó volt ez a 42 nap idekint! Sok tejcsit megittam, megemésztettem, majd enni adtam a pelusomnak. Na meg persze sokat aludtam, de mostmár egyre nagyobb vagyok és egyre több mindent kezdek megtanulni!

Például, hogy van hangom ! Így egyre többet gügyögök ! Na meg egyre jobban figyelek is, igaz, még nagy árnyékokat és maszatokat látok, de egyre jobban tetszik minden körülöttem.

Hogy miért bűvös a hatos?

Na lássuk:

- állítólag 6 hétig "tisztulok" én is és anya is. Megsúgom, rendszeresen fürödünk.... na de régen 6 hétig az anyukák nem mehettek sehova, mivel "tisztátalanok" voltak. És a babák is 6 hétig "tisztultak".

- állítólag 6 hét után változik minden baba (ezzel dédi ijesztgette meg anyáékat): amelyik baba az első 6 hétben sírós volt, az abba hagyja a sírást, amelyik meg addig nyugodt volt, az sírós lesz. Ezért ma anya egész nap gyanúsan tekintgetett rám, hogy melyik percben várható a nagy fordulat, de eddig még meg van elégedve a viselkedésemmel.

- 6 hétig tart anya gyógyulása

A többire már nem emlékszem, de ez is bőven elég "hagyományból".

A hétvégénk újra mozgalmas volt, sok-sok látogatóm jött, anyáék megint ettek-ittak, gondolom edzenek jövő hétvégére, amikor megkeresztelnek és utána összegyűlnek a rokonaim és keresztszüleim és újra eszem-iszom dínom-dánom lesz. Utoljára anyu pocijában voltam ilyen buliban, mostmár kintről nézhetem én is az egészet.

A legújabb taktikám pedig az, hogy este jól teletankolom a pocimat tejcsivel és 4-6 órákat alszom éjjelente. Tetszik a szüleimnek, így megpróbálom megtartani ezt a jó szokásomat.

És így nézek ki 6 hetesen:

 A hétvégénk nagyon mozgalmas volt. Szombat este ellepte a nappalit  a gyerekzsivaj és jókedv: vendégeink jöttek, 4 felnőtt, 1 kisfiú és 2 kislány. Hozzám jöttek baba látni, hoztak nekem ajándékokat, anyáéknak pedig ételt, sütit, italt. Ők lesznek a keresztszüleim, habár nem tudom, hogy mit jelent ez a szó. De nagyon jó kedvűek voltak ,sokat nevettek anyáékkal, így máris szeretem őket ! Na meg a gyerkőcöket! Lesz, akivel játszanom, remélem, hogy sokat jönnek majd még akkor is hozzánk, ha már én is tudok járni ! 

Nem is jött álom a szememre jó sokáig, hiszen a bulit én is szeretem, habár apáék próbálkoztak elaltatni, de hogy venné az ki magát, hogy szép kislányok jönnek hozzám és én alszok?

Vasárnap egy nagyot sétáltunk a városban hármasban, mindhármunknak nagyon jól esett! Utána pedig újra látogatóim jöttek, újra egy édes kislányt hoztak, aki pontosan 2 héttel nagyobb mint én, súlyban pedig szinte egyformák vagyunk.

Íme  a boldog anyukák: (bocsánat, hogy leböfiztelek!)

5 hetes koromra pedig elértem az 5 kg-ot, a fütyimet ne nézzétek!

És íme mi hárman: 

 Hú, ma nagyon kilőttek velem az ősök. Anya jól teletömt tejjel...vagyis én szopiztam ki belőle, de hát ki bír ellenállni??? Aztán meg mikor beájultam a kajától, gyorsan felöltöztettek, betettek az autóba, levittek nagynénikémhez és az unokatesóimhoz és ott hagytak, ők meg megléptek.

Legközelebb 2 óra múlva ébredtem meg, amikor már újra otthon voltunk... pedig ott strázsáltak felettem dédi és az egész rokonság, hogy ébredjek már fel! Jó vendég vagyok, mi? Végig alszom a vendégeskedést! Ahogy hazaértünk, rögtön felébredtem és ekkor hallottam, hogy mi történt velem, amíg aludtam. Legközelebb szemfülesebb leszek és nem hagyom, hogy átverjenek !

Olyan köd van odakint, hogy sétálni sem vitt ki anya, még a napköziig sem látunk el. És még van egy rossz hír, nagyapó fekszik be a kórházba holnap, ki kell vizsgálják, mert szédül és zúg a füle. Remélem hamar meggyógyul!

A ruháimat sorra növöm ki, anya ma is átnézte a rugdalózókat és a body-kat, hogy vajon még melyik jön rám? Anya imádja, ha öltöztet és legszívesebben mindent rám adna sorra, hogy el tudja dönteni, melyik áll a legjobban, de én ezt annyira nem kezdtem díjazni. Majd eljön az idő, hogy nem ő válogatja ki, mit veszek fel .) Csak adjon rá lóvét :)

És egy nagyon jó hííír ! Úton van egy játszótársam, igaz, még hónapokat kell várni, amíg elhagyhatja anyukája pocakját, de nagyon örülök, mert minden kisbaba olyan távol él tőlem ! Ő meg itt lesz közel és még fiú is, remélem majd focizik velem ! Anyáék már tervezik az udvarra a játszóteret, a homokozót, a hintát, szóval remélem lesz sok móka és kacagás !

Jó éjszakát mindenkinek!

 Hahó Mindenki !

Bocsánat, hogy hetek óta sem én ,sem anyu nem írt a blog-ba. Nyitottunk egy újat (ezt), ami a réginek a folytatása.

Még pár óra és betöltöm életem első hónapját. Nagy kalandokon estünk át a négy hét alatt.

Egy fotó az első napomról, 2011. január 10, 3300 grammosan.

Az első 5 napot kórházban töltöttünk, anyu és én is "kezelésre" szorultunk, ezért tartottak bent. Aztán apu hazahozott és azóta is együtt vagyunk, szeretem itt, van kiságyam, babakocsim, jo-jo hintám, játszószőnyegem, de a legjobban anyáék ágyában szeretek aludni. De persze mindig átvernek, ha ott elszenderítek szopi után, rögtön átpakolnak a kiságyamba. De azon vagyok ,hogy hamar kinőjjem, s apu csináljon nagyobbat. Habár egyedül abban sem fogom szeretni.

Azért is nem írtunk eddig, mert a napjaink nagyjából evésből és alvásból álltak, evés után kidőltem a sok tejtől és addig aludtam, amíg újra éhes lettem. Ezalatt meg anya tisztára varázsolta a lakást, nem tudom mikor unja meg, minden nap ezt csinálja.

íme az én szüleim:

Már túl vagyunk a szájpenészen, én észre sem vettem, engem nem bántottak, de anyu valami édessel bekent cumit dugott néha a számba és kedves penész barátaim kitakarodtak a számból.  Aztán meg valami kütyüt dugnak néha az orrom alá, hogy jobban tudjak szuszogni, nem is ellenkezek, mert utána jól szuszogok és szopizni is tudok. A vizet is imádom, alig várom a nagy kádban lubickolhassak.

És apa mellkasán is szeretek szundítani:

Már sokan meg is látogattak és hamarosan meg is leszek keresztelve ! kaptam már sok ajándékot, még mielőtt megszülettem és azután is, majd sorra megköszönöm mindenkinek a sok szép ruhácskát és egyéb hasznos dolgokat!

Lesz eszem-iszom és zenebona, de előtte elvisznek a templomba és a papbácsi megkeresztel, remélem nem lesz hideg a víz is kibírom sírás nélkül. Még nem tudom, hányan és kik lesznek a keresztszüleim, várom  a jelentkezőket :)

Imádom, ha anya vagy apa vagy akárki az ölében tart és ringat. Megismerkedtem az unokatesóimmal is, örülök, hogy lesz akikkel focizzak és játszak. Nagymamát is imádom, nagyon mosolygok amikor az ölében tart és gagyog mindenfélét, amit nem értek. Apáék már párszor vele hagytak kettesben itthon, egész jól elvoltunk!

Voltunk már sétálni anyával, szeretem a babakocsimat és a friss csíki levegőt, hatalmasakat tudok aludni tőle!

Íme az első sétánk, amikor még azt sem tudták apáék, hogyan kell a babakocsit rendesen összerakni, fordítva tették fel és anya nem látott engem, aztán rájöttek, hogy meg kell fordítani!

Egy hónapos koromra elértem a 4600 grammot, mondtam már, hogy azon vagyok, hogy kinőjjem a kiságyamat :)